Flóra története

Kedves Tünde!

Köszönjük szépen a sok bátorítást, a végtelen türelmet és azt, hogy a számunkra legfontosabb eseményen jelen voltál és támogattál minket. Az egész család nevében Isten áldását kérjük Rád és szeretteidre! “A jó cselekedet túléli az embert.”

A Teljes szülés történet

Kórház(ak)

Költözés miatt a Bajcsyból áttértünk a Flór Ferenc Kórházba, ahol hallottunk a dúlákról, és azt gondoltam, hogy mivel nincs választott orvosunk, és Bence sem szeretne végig jelen lenni a szülésnél, éppen nekünk találták ki őket. Viszont a Flór Ferenc Kórházban nem engedték meg, hogy csak dúlát válasszak, így a 36. héten úgy döntöttünk, hogy a Szent István Kórházban fogunk szülni. Gyorsan még elmentünk egy szülésfelkészítő előadásra, mely után megnéztük a szülőszobákat, és meg voltunk vele elégedve.

Orvos(ok)

Nem volt fizetett orvosunk, ezért éppen mindig az aktuális orvos vizsgált, de mivel problémamentes volt a várandósságom, ez nem okozott gondot. Végül pedig a Szent István Kórház legmenőbb orvosánál (dr. Újvári Attila) szültem, aki éppen ügyeletes volt aznap. Persze nincs összehasonlítási alapom, de részemről úgy érzem, hogy semmivel sem kaptam kevesebbet tőle, mint az, aki fizet neki egy halom pénzt. Türelmes, segítőkész és profi volt, éreztette velem, hogy mennyire tisztel a szülés során.

Dúla(ák)

A Békés Dúlakör tagjait a Flór Ferenc Kórházban ismertem meg a szülésfelkészítő tanfolyam alatt, és az interneten böngészve Sallai Tündét kértem meg, hogy kísérje a szülésemet. Ez kb. a 32. héten volt. Többször találkoztunk vele a szülés előtt is, ő is meglátogatott, folyton tartottuk a kapcsolatot e-mailben, és mindig kiállt a jogaimért, és bármilyen kérdéssel fordultam hozzá, mindig igyekezett pontosan megválaszolni. Készítettünk egy szüléstervet, és azt mondta, hogy a 37. héttől éjjel-nappal rendelkezésre áll, ez így is történt, még éjszakai is hívhattam, ha tényleg úgy adódott.

Vajúdás(ok)

Mivel már mindenből több volt, nekem ebből is több nap jutott, egészen pontosan három. Utána néztünk, és a málnalevél tea okozhat rejtett vajúdást, de ez nem igazolt tény. Április 13-ra volt kiírva, és ez a nap éppen virágvasárnapra esett, így reméltem, hogy majd ekkor érkezik. De Flóra már április 4-én jelét adta annak, hogy elindult a születésének folyamata. Éjszaka 1 órakor azt hittem, hogy elfojt a magzatvizem, és utána meg láttam a nyákdugót is, és megkezdődtek a fájások. Még nagyjából 8-10 percesek voltak az elején, de mivel azt gondoltam, hogy a magzatvíz távozott, reggel bementünk a kórházba a teljes felszereléssel. Ott találkoztunk a dúlánkkal is. Miután beértünk, már ritkultak a fájások, és a vizsgálat is kimutatta, hogy a magzatburok még ép, és csak 2 cm-re vagyok kitágulva, ezért hazaküldtek minket, de a doktornő azt mondta, hogy szerinte este még vissza fogok jönni. Így nehezen mentünk haza, mivel nincs közel hozzánk a kórház, hulla fáradtak voltunk az alváshiány és az izgalom miatt. De délután már otthon is voltunk. A dúlával folyamatosan tartottuk a kapcsolatot, és azt mondta, hogy akkor induljunk útnak, amikor 3-4 percesek lesznek a fájások. Otthon továbbra is folytatódtak a fájások, de nem voltak rendszeresek. Folyamatosan volt tágulásos vérzésem, amiből tudtam, hogy már nincs messze Flóra érkezése. Éjjel nehezebb volt, nappal viszont tudtam egy kicsit aludni, olvasni, enni, kikapcsolódni. Ez egészen április 6-a hajnaláig tartott, ekkor ugyanis éjjel egykor rendszereződtek és erősödtek a fájásaim. Írtam egy sms-t a dúlának, aki válaszában megírta, hogy legyünk türelmesek, pihenjek sokat, és várjuk meg az indulással a 3-4 perces fájásokat egy órán keresztül. Ez el is érkezett éjjel 3 órára, amire nagy örömmel és némi aggodalommal, nehogy megint téves riasztás legyen, indultunk a kórházba. Azonban szerencsére ott minden jól alakult, kiderült, hogy már 5 cm-re vagyok kitágulva, és ezúttal már elhelyeztek egy szülőszobába. A vajúdás alatt velem volt Bence és a dúla is. Bencébe kapaszkodtam a nehezebb időszakokban, a dúla meg masszírozta a hátamat a fájások alatt, és illóolajos borogatást tett a hasamra. Folyamatosan bíztatott, hogy jól csinálom. A fájások gyengültek, amikor feküdtem, így inkább sétáltam. Próbáltam a labdát is, de nem találtam az egyensúlyt rajta, mivel a magasságomhoz képes kicsi volt. Meglehetősen éhes voltam, így sok szőlőcukrot megettem.

Szülésznő(k)

Egy negyedéves szülésznő-hallgató (Zsuzsi) fogadott engem, és megkérdezte, hogy foglalkozhat-e velem. Én beleegyeztem, és rábíztam magam, még össze is tegeződtünk és a fájások között jókat beszélgettünk. Reggel hétkor már 12 órája bent volt a kórházban, de úgy döntött, hogy megvárja a szülésemet, és végig velem maradt. Persze a végén bejött egy képzett szülésznő is, de ő nem volt olyan szimpatikus.

Kitolási szakasz

Amikor 8 cm-re voltam már kitágulva, akkor burkot repesztettek, ami növelte a fájások erősségét, majd egy nospa-injekciót kaptam, amit csak nagy nehezen akartam elfogadni. Azt mondták, hogy felgyorsítja az eseményeket, ami nem volt hátrány számomra, tekintettel arra, hogy már két és fél napja vajúdtam. Viszont több szinttel megnövelte a fájások erősségét, és én ezt elég nehezen viseltem. Amikor már elékezett a kitolás ideje, Bence kiment, az ügyeletes orvos bejött. Amikor már kiabálni kezdtem a fájdalomtól, mondott néhány mondatot, amire nem emlékszem, csak arra, hogy lecsendesedtem, és elkezdtem a kitolásra összpontosítani. Meg is jegyezték, hogy az orvos már csak a hangjával mire nem képes. Innentől kezdve még egy órát tartott maga a kitolás, mivel én a fejembe nyomtam, nem mertem lentre nyomni. Egyszer azonban kifújtam az orromat, és azt mondta az orvos, hogy ez a jó technika, így kell csinálni, és onnantól kezdve hamarosan megszületett a kicsi Flóra. A dúla behívta Bencét, és ő elvágta a köldökzsinórt. És ott volt a karjaimban a gyönyörű kislányunk. Egy órát voltunk hármasban, majd Bence elment a babával a szokásos teendők elvégzésére, és még egy órát együtt lehettünk. Utána sajnos elájultam a tolószékben, így több zacskó infúziót nyomtak belém, és közben már Flórát is elvitték a csecsemőosztályra.

Születés/szülés-élmény

Összességében véve elmondhatatlan élmény volt számomra a szülés, továbbra is misztérium, rejtély. A kedves szülésznő mondta, hogy engedjem át a kapun Flórát. Valóban a születés egy természetfeletti esemény, ahol minél jobban előtérbe kell helyezni a kisbaba érdekeit, hiszen számára is meghatározó és megrázó élmény is ez egyben. Számomra a kimerítő hosszúságú vajúdáson kívül pozitív élmény volt a szülés, mivel teljesen természetes úton született meg Flóra, majdnem mindenféle gyógyszeres beavatkozás nélkül (a nospa-injekciót leszámítva). Ezért hálát adok Istennek, hiszen az Ő kezében van minden, Ő tudja, hogy éppen minek van itt az ideje. És hálás vagyok Bencének, a dúlának és a kórház személyzetének is.